Láttál már megfeneklett hajót élőben? Ha igen akkor tudod, hogy egy ilyen rozsdásodó hajóroncs igencsak izgalmas, de ugyanakkor félelmetes látványt is nyújt. Főleg akkor, ha a roncs esetleg egy óceánjáró hajó méreteivel rendelkezik. Ha téged is lenyűgöz egy zátonyra futott hajó látványa, akkor ez a poszt neked való, hisz összegyűjtöttük a 10 legfélelmetesebb és legszomorúbb sorsú hajóroncsot.

Az S.S. America óceánjáró hajót 1940-ben építették és 54 évig tartó pályafutása során számos nevet viselt, úgymint USS. West Point, S.S. Australis, S.S. Italis, S.S. Noga, S.S. Alferdoss és S.S. American Star. Az óceánjáró hajó szolgált hadihajókén és személyszállító hajóként is. 1993-ban azzal a céllal vásárolták meg, hogy egy 5 csillagos luxus szállodát alakítanak ki belőle a thaiföldi Phuket partjainál. Tekintettel arra, hogy eladáskor a hajó motorja nem volt üzemképes át kellett vontatni Görögországból Thaiföldre. A tervek szerint az út 100 napig tartott volna, azonban a vontatás balul sült el az időjárás miatt. Hatalmas vihar alakult ki a nyílt vízen és a SS America leszakadt az őt vontató hajóról. Később további vontató hajókat küldtek a katasztrófa elkerülése érdekében azonban a hajót már nem lehetett megmenteni, a fedélzetén lévő kis létszámú legénységet helikopterrel kimentették és magára hagyták a hajót, amely a Kanári-szigetek partjai felé sodródott. Az óriási hajó 1994. január 18-án zátonyra futott Fuerteventura partjainál és azonnal kettétört.

A hajó tulajdonosa, a vontató cég és a biztosító közötti vitában a felek nem tudtak megegyezésre jutni, így a hajó a természet romboló erőinek kitéve hánykolódott tovább a parton. 1994. július 6. napján a hajót hivatalosan is totálkárosnak nyilvánították, majd örökre a sorsára hagyták úgy, ahogy partot ért, az ide látogató túristák legnagyobb örömére. A hajóroncs népszerű turista látványosság volt, azonban az idő vas foga nem kegyelmezett a roncsnak. Folyamatosan szakadtak le róla kiesebb-nagyobb darabok, a hajó testét megette a rozsda. A folyamatos pusztulás miatt a hajóroncs 2007. elején az oldalára dőlt és az év végére kevés kivétellel végérvényesen elsüllyedt. Ma a vízből kikandikáló néhány vasdarab emlékeztet már csak arra, hogy itt valaha egy óriási, szebb időket is megélt óceánjáró hajó magasodott.

forrás: http://united-states-lines.org/S.S.%20America1.htm
forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/American_Star

A Manchester Fort nevű teherszállító hajót 1966-ban építették Angliában. 1971-ben a jugoszlávok vásárolták meg és Biokovo-ra keresztelték, majd 1980-tól görög fennhatóság alá került és ekkor kapta utolsó nevét is: Ydra.
1983. január 21-én Tunézia partjainál tűz ütött ki a hajó gépházában és teljesen kiégett a motorja. Ezt követően a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy túl költséges lenne a hajót megjavíttatni, így a hajó soha többé nem hagyta el Tunézia partjait, örökre magára hagyták egy lakatlan partszakaszon, ahol a mai napig megtekinthető.

forrás: http://www.shipspotting.com/gallery/photo.php?lid=89036

A Mediterranean Sky (korábbi nevén City of York) 1952-ben épült az angliai Newcastle-ben. Jelenlegi nevét 1971-ben kapta. A hajó utolsó útja 1996 augusztusában volt, amikor az olasz Brindisi városból hajóztak vele a görög Pátrába. A tulajdonos cég nehéz anyagi helyzetéből adódó fizetési problémái miatt a hajót lefoglalták, így Pátra partjainál vesztegelt egészen 1999-ig, amikor is az eleusisi partszakaszra vontatták és magára hagyták karbantartás nélkül. 2002. novemberében a hajóba elkezdett beszivárogni a víz és szép lassan egyre jobban az oldalára dőlt. Annak érdekében, hogy elkerüljék a hajó teljes elsüllyedését, kivontatták a part közelébe egy sekélyebb partszakaszra, ahol aztán megfeneklett. A Mediterranean Sky 2003. januárjában a szivárgó víz miatt teljes egészében az oldalára fordult és azóta várja így az eleusisi öböl mocsaras partján, hogy sorsa jobbra forduljon.

forrás: http://www.ssmaritime.com/ellerman.htm

Az Olympia nevű kereskedő hajó roncsa a görögországi Amorgosz-sziget partjainál található Katapola város közelében. A hajót kalóz támadás érte aminek következtében a hajó teste megsérült és megfeneklett. Az idő vas foga ezt a hajót sem kímélte. Érdekesség hogy ez a hajóroncs szerepel Luc Besson, A nagy kékség (Le grand bleu) című filmjében.

forrás: http://www.greekbackpack.com/amorgos/olympia_walk.shtml

A hajót 1974-re bocsájtották vízre óceánjáró luxushajóként. Később kutatóhajóvá alakították át, majd bejárta csaknem az egész világot, így többek között a Föld sarki területeit. 2000. áprilisában a Salamon szigeteknél járt, amikor az oldalát egy zátony felszakította. A hajó teljes elsüllyedését megakadályozandó, a kapitány az innen délre található Roderick-öböl sekély vizére kormányozta azt. Az utasokat kimenekítették, szerencsére senki nem sérült meg, a hajót azonban magára hagyták. Az őrizetlenül maradt hajót gyorsan megtalálták a fosztogatók, a helyiek hamarosan mindent elvittek ami mozdítható volt, még a hajó ablakait is ellopták. A World Discoverer a mai napig ott fekszik az öbölben kifosztva, rozsdásodva, azonban szomorú látványa még így kedvelt turista célpont.






forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/World_Discoverer
forrás: http://www.newzeal.com/steve/Ships/WorldDiscoverer.htm

A United Malika nevű teherszállító hajó 2003. augusztus 4-én viharba keveredett Mauritánia partjai közelében. A rossz időjárás és látási viszonyok miatt a hajó nekiütközött a partnak. A haditengerészet kimentette a hajó 17 fős legénységét, azonban a hajót magára hagyták a Cap Blanc nevű elhagyatott partszakaszon.

Talán ennek a hajónak a legkülönösebb a története mind közül. Történt ugyanis, hogy egy Eden V elnevezésű hajó zátonyra futott az olaszországi Lesina partjainál 1988. december 16-án, azonban a hajón nem volt felségjelzés és a legénység is elmenekült a hajóról a hatóságok megérkezése előtt. Nem tudták megállapítani sem azt, hogy melyik országból származik a hajó, sem azt hogy ki lehet a tulajdonosa. A hajónapló szerint a hajó máltai felségjelzés alatt futott, azonban a máltai hatóságok tájékoztatása szerint Eden V elnevezésű hajó nem szerepelt a nyilvántartásukban. A hajó átvizsgálását követően derült rá fény, hogy a nyilvánvalóan álnéven futó hajó több száz hordónyi ismeretlen eredetű, mérgező anyagot szállított illegálisan. A veszélyes rakományról gondoskodtak a hatóságok azonban a hajót otthagyták, így az a mai napig ott fekszik partra vontatva.

forrás: http://carpinoparla.forumfree.it/?t=34502756#lastpost

Ezt a Sverdlov osztályú cirkáló hajó valaha a szovjet hadiipar büszkesége volt. A hajót 1955-ben építették azonban a Szovjetúnió felbomlását követően eladták Indiának. A hajó vontatás közben zátonyra futott a norvég Tromso város partjainál és azóta is ott rozsdásodik.

forrás: http://www.divenorway.com/murmansk_gallery.htm

A görögországi Zakinthos-sziget igen kedvelt turista célpont. A sziget egyik látványossága a Navagio-öböl (azaz Hajóroncs-öböl) foglyaként raboskodó Panagiotis hajó. A hajót 1931-ben építették Skóciában és számos legenda kering balsorsáról. Ami minden történetben megegyezik az az, hogy a hajóval cigarettát és alkoholt csempésztek (feltehetően az olasz maffia megrendelésére) Törökországból a 80-as évek elején. Egyes elmondások szerint a görög hatóságoknak gyanús lett a hajó és a haditengerészet üldözőbe vette a csempészhajót. Az kergetőzés során a hajó óriási viharba keveredett és nekiütközött az öböl partjának a legénység pedig fejvesztve menekült a hajóról a szélrózsa minden irányába. Más történet szerint egyszerűen csak felmondta a hajó motorja a szolgálatot, de a kapitány nem hívhatott segítséget a raktérben lapuló szajréra tekintettel, így hát a legénység mentőcsónakkal elhagyta a hajót. A magára hagyott hajót a víz sodorta ki a partra, a helyiek legnagyobb örömére, hiszen a hajótörést követően két évig ingyen szívta a Marlborot a sziget egész lakossága…

forrás: http://www.photoblog.com/ciripbogar/2009/09/07/the-shipwreck-beach-navagio-creek.html

A sós vizű Aral-tó Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén helyezkedik el. Már ami megmaradt belőle. A tó ugyanis 1960-ban még a Föld negyedik legnagyobb tava volt, azonban folyamatos kiszáradása miatt mára elvesztette korábbi területének 75%-át, míg vízmennyiségének 90%-át. A korábbi partvonal mentén fekvő települések több tucat kilométerre kerültek a víztől, így Mujnak város is, amely ma 40 km-re fekszik a tó partjától. A hajdan virágzó halászváros mára elnéptelenedett, szellemvárossá vált. A 68.000 négyzetkilométer nagyságú tó fénykorában 40.000 embernek adott munkát, a Szovjetunió teljes halszükségletének egyhatodát itt halászták. A vidék jelentős ipari központ volt, aminek következtében növényvédő szereket, műtrágyát és egyéb ipari szennyező anyagokat engedtek a tóba, amely anyagok most, a tó kiszáradásával visszafordíthatatlan károkat okoznak. A visszahúzódó víztömeg ugyanis sóval és mérgező anyagokkal telített üledéket hagyott maga mögött, melyet por formájában szétterít a környéken a szél, ezzel mérgezve a vidék élővilágát. A lakhatatlan, kopár, sivatagos környék telis-tele van rozsdásodó hajóroncsokkal, melyek örök emléket állítanak ennek a szörnyű ökológiai katasztrófának.

A kazahsztáni kormány 2003. óta komoly erőfeszítéseket tesz a tó északi részének megmentése érdekében. A Kokaral-gát megépülésével jelentősen csökkent a víz sótartalma és a vízszint is 8 méterrel megemelkedett a negatív rekordhoz képest. Sajnos a szegényebb Üzbegisztán a költségvetéséből nem tud a tó megmentésére költeni, így a déli rész továbbra is sivatagos marad. Érdekesség, hogy a Call of Duty: Black Ops nevű videó játék egyik pályája 1968-ban, a hidegháború alatt játszódik egy Szovjet bázison, mely az Aral-tóban fekvő Vozrozhdeniya szigeten (Rebirth-sziget) található. A szigeten valóságban is volt egy laboratórium ahol 1948-óta folytattak titkos kísérleteket biológiai fegyverekkel. A laboratórium munkatársai 1992-ben elhagyták a szigetet, azonban nem gondoskodtak megfelelően számtalan halálos kór (lépfene, himlő, pestis) spóráinak tárolásáról, illetve elpusztításáról, így 2002-ben egy közös amerikai-üzbég akció keretében kellett e borzalmas szigetet megtisztítani. A veszélyes projekt során majdnem 200 tonna antraxot semmisített meg egy 113 fős szakértői csoport 3 hónap alatt. Az akció 5 millió dollárjába került az amerikaiaknak. A sziget egyébként nemsokkal később – a tó kiszáradásának folyamatával egyidejűleg – teljesen eltűnt, a sivatag részévé vált.

forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Aral-t%C3%B3